xx Réé
A házunkba belépve a kávé finom illata csapta meg az orromat. Ezáltal a konyha felé vettem az irányt, ahol Nick kicsit fáradtan lapozgatta az újságot.
- Szia.- köszöntem neki előre.
- Hát te hogy-hogy ilyenkor már fent vagy?- kérdezte kicsit rekedtesen.
- Rosszat álmodtam, de nincs nagy baj.- mosolygok rá nyugtatóan.- Hagytál nekem is kávét?
- Persze a bögrédben van. Úgy ahogy szereted.
- Egy angyal vagy!- ölelem meg gyorsan és a bögrémmel együtt az emeletre sietek.
Az első utam egyenesen a fürdőmbe vezetett. Az italomat a mosdó szélére tettem és a ruháimtól megszabadulva állok be a zuhany alá. A forró íz hatására a bőröm libabőrös lesz, amit most nem bánok. Most valahogy nem tudom élvezni a zuhanyt ezért nem ácsorgok sokáig. A tenyerembe egy kevés sampont nyomok, s egyből a hajamra kenem.
A gondolataim megint a szüleim felé terelődnek, s emlékképek lebegnek a szemem előtt, amiktől mosolyognom kell, majd az utolsó beszélgetésünk. A fejemet gyorsan megrázom, hogy ismét a jelenben legyek és tovább tudjak készülődni.
Sokan ölni tudnának azért, hogy olyan hajuk legyen mint nekem, mert bármennyire is összeborzolom a hajam, mire megszárad szög egyenes lesz. Néha örülök neki, de nagyon sokat bajlódok vele.
Mikor már kellő kép száraznak érzem a fejemet, leállítom a gépet, s egy hajcsat segítségével a frufrumat hátra tűzüm. A pulcsimba belebújok, fogat mosok és már teljesen késznek is nyilvánítom magam.
A bögrémet magamhoz veszem és a táskámmal a karomon indulok le reggelizni.
- Mikor értél az éjjel haza?-néz fel a lapok közül Nick.- Nyugi köztünk marad. Nem akarom, hogy Ana aggódjon.
- Amikor beléptem a konyhába.- felelem röviden.
- Te aztán jól bírod az éjszakázást.csóválja meg a fejét mosolyogva.- Azt hiszem ha megszületik a kicsi, te fogsz az én helyemen aludni.
- Már megint álmodozol.- simogatom meg az arcát.- De a buliból, olyan éjfél körül leléptem, mert Liamet haza kellet már vinni és nem engedett haza.
- És mit csináltatok?- húzogatja a szemöldökét.
- Aludtunk!- villantok egy ezer wattos mosolyt.- És mint már egyszer mondtam, rosszat álmodtam és hazahozott.
- Értem.- mosolygott sejtelmesen.
- Hülye.- ütöttem meg kicsit, majd a reggelit befejezve elindultam a suliba.
Észre sem vettem mennyire elszaladt az idő, már 7: 30 van, és nekem 15 perc múlva az igazgatóiban kell lennem. A lépteimet a lehető leggyorsabbra vettem, s közben Theanak írtam egy SMS-t
,, Ne gyere hozzánk be,mert mert pár percen belül a suliban vagyok. Majd mesélek. xx Jen."
Egy perc múlva jött is a válasz.
,, Rendben! Majd besz! xx T"
A telefonomat a zsebembe süllyesztettem és átléptem a suli ajtaját. Amilyen gyorsan csak tudtam a szekrényemhez siettem, a kabátomat a vállfára akasztottam és a táskámmal a vállamon indultam el az irodák felé. Az ajtó előtt még egyszer utoljára a ránéztem a telefonomra 7:44, még időben, s bekopogtam.
- Tessék!- jött bentről a válasz.
Az arcomon egy kevés félelem látszódott, de amennyire csak tudtam magabiztosan sétáltam be a helységbe. Legnagyobb meglepetést az okozta, hogy Liam már az asztal előtt ült és csendben várt.
- Jó reggel Mr. Jones!- köszöntem udvariasan az úrnak.
- Milyen pontos magam Miss Black.-bólint elismerően.- Foglaljon helyet.
Óvatos léptekkel haladtam a székig, majd leültem én is.
- Szóval a tegnap megbeszéltekhez tartva magam, a héten mindent együtt kell csinálniuk. De hogy ne érintse magukat annyira kellemetlenül a dolog, ezért a reggeli és esti zuhanyzások és öltözések idejéig nem kell magukon lenni a bilincsnek. A szülőkkel már beszéltem és beleegyeztek ebbe. Mr. Payne a maga édesanyjának és Miss Black a maga nővérének is adtam egy-egy kulcsot, így feltehetőleg nem fogják elhagyni. És nem játsszák ki a szabályokat.- mondja és a fiókból elővesz egy dobozt. Majd azzal együtt, megkerüli az asztalt és megáll előttünk.- A héten a testnevelés órák alól felmentést kapnak. Lehetőleg ne akarják kikészíteni egymást és legközelebb pénteken a büntetés után akarom magukat látni.
Beleegyezően bólintottunk mindketten, de továbbra sem szólaltunk meg. A doboz tetejét az asztalra tette, s elővette a bilincset. Liam jobb kezéért nyúlt, rátette a tárgyat, majd mindezt megismételte az én bal kezemmel is.
- Remélhetőleg mostantól nem lesz veletek probléma. Most meg nyomás az órátokra.- ezzel a végszóval kitessékelt minket az íródójából.
- Ez kegyetlen rossz!- szólal meg Liam amint becsukta az ajtót.
- Hát mostantól viccesek lesznek a dolgok.
A lépteinket próbáltuk nagyjából egymásra hangolni, de a tizedik lépés után meg kellett állnunk. A lehető legtávolabb akartunk menni egymástól, de a bilincs vágta a csuklónkat, így közel kellett maradnunk.
- Rendeben!- azzal a kezét az enyémbe csúsztatta és úgy sétáltunk tovább a folyosón.
Magam is meglepődtem, hogy a kezeink passzoltak egymáshoz. Olyan furcsa, de kellemes bizsergés áradt szét a testemben az érintése nyomán.
A folyosón az emberek megbámultak, minket, ahogy látták a kezeinket. Szerintem senki sem gondolta volna, hogy az "örök ellenségek" kéz a kézben fognak a suli folyosóján sétálgatni. Hát ezt is megéltük. Az utunkat egyenesen a termünk felé vettük. Tudtuk, hogy még van időnk, hogy becsengessenek, de így legalább kevesebb szempár szegeződik ránk.
- Jen! Már kerestelek, beszélnünk kell négyszemközt!- ugrott a nyakamba egyből Thea.
- Mint látod drága,- emeltem fel a kezünket.- csak 6 szemközt tudunk beszélgetni.
- Bassza meg!- csapott a homlokára.- Azt hiszem akkor átülök Harry mellé.
- Te tudod.- szólt közbe Liam is.- De egy tanácsot fogadj meg. Mindig mondj neki nemet!
- Köszi Li!- ölelte meg futtában.
Thea és Liam nagyon jó barátok, mivel kicsi koruk óta ismerik egymást. Megindultunk mi is az asztalom felé, hogy ne keljen ácsorognunk tovább.
- Jó reggelt osztály!- lépett be az ajtón Mr. Morgan.- Miss Black a táblához! A többiek, átolvassák az anyagot.
Fájdalmas arccal emelkedtem fel a székemről, majd ahogy megpróbáltam ellépni vissza is huppantam Liam mellé. Kicsit megböktem az oldalát, hogy vegye az adást, majd ő is felemelkedett. A kezemet ismét megfogta, a dörzsölés ellen. Egészen a tábláig haladtunk, majd megálltunk a tanár úrtól egy méterre.
- Mr Payne kérem foglaljon helyet!- nézett rá Mr Morgan szúrós szemekkel.- És eressze el Miss Black kezét.
- Minden vágyam tanár úr, de nem tehetem!- felelte hanyagul.
- Hogy mondta?
- Jól hallotta!
- Mr. Morgan! Liam nem tud a helyére ülni, mert össze van kötve a kezünk!- szóltam közbe én is.
- Maga mennyire néz engem hülyének Jenifer?-húzta fel a szemöldökét Mr. M.
- Hát elég nagynak, de az mellékes most.- hadarom el gyorsan.- De nézze meg maga is!
Azzal felhúztam a pulcsim ujját, hogy ő is láthassa. A továbbiakban nem kötekedett velünk. Lefeleltetett engem, de próbált egyest adni, de Liamnak hála 3-as lett belőle, mert addig kötekedett a tanár úrral míg bele nem egyezett a jobb jegybe. Hát azt hiszem érdekes hetünk lesz!
Nagyon jo! Kovit! *-*
VálaszTörlésJulcsi x. <3